Régóta nem írtam már, pedig sokminden történt. Egy kicsit összegyűlt bennem a múltkor sokminden. Eléggé padlóra kerültem. Csak ültem itthon és nem találtam a helyem. Valami úgy hiányzott. Vagy lehet valaki. Nem is tudom pontosan. Hiányzott az,hogy szeressenek, hogy szerethessek, hogy beszéljek valakivel, de közben mégsem mondhattam el bajomat mindenkinek. Van egy kedves srác, aki nagyon sokat törődik velem, néha már számomra nagyon kellemetlen, mert tudom nem tudom neki viszonozni, azt a sokmindent, ami tesz értem. Bárcsak az ember irányítani tudná az érzéseit. Akkor valóban sokminden máshogyan lenne. Megint felbukkant az életemben Ő. Megint összezavart. És tényleg jó lenne, ha az érzések úgy működnének, hogy az iránt érzünk, és azt szeretjük akit akarunk.
Tudom, hogy még szeretem Őt, és addig amíg el tud bizonytalanítani, addig sajnos ez lesz. Próbálok magamon erőt venni, és nem gondolni Rá, de sokszor esténként, sokszor..mindig eszembe jut, hogy milyen jó lenne most hozzá bújni, és úgy elaludni.....
Szeretem, pedig lehet meg sem érdemli....................

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.