Angyal zenéje, gyertyafény - kincses kezem hogy lett szegény? Nem adhattam ma semi mást, csak jó meleg simogatást.

/ Áprily Lajos/

Közeledik a karácsony, számomra a legkedvesebb és legszebb ünnep, ami létezik. De úgy érzem nem mindnyájunknak jelenti azt, amit kellene, amiről igazából ez az ünnep szól. Kérdezzük csak meg embertársainkat, hogy tudják-e, hogy igazából honnan ered és miről szól. Nekem közelse a Mikulás jut róla eszembe, és a rénszarvas. Hanem a csend, a béke, a nyugalom és ami ilyenkor a legfontosabb: a szeretet. A karácsony valóban szóljon a várakozásról és valóban készüljünk, készüljünk arra, hogy együtt legyen a család, hogy minél többen együtt legyünk és hátha valóban csoda történik, és ezen a szent napon, napokon elfelejtjük mindazt a rossz emléket, érzést, amivel esetleg a másik az évben megbántott minket. Legyen ez egyben a megbocsátás napja is. És örüljünk egymásnak, hogy itt van mellettünk, és együtt lehetünk. Örüljünk annak, hogy mellettünk itt lehetnek azok az emberek, akiket szeretünk, van fedél a fejünk felett, és finomakat ehetünk, és önfeledten tudunk nevetni: együtt. És nem véletlen hagytam ki az ajándékot. Itt nem az a legfontosabb. Egész évben kell megmutatnunk a másiknak, hogy szeretjük és gondolunk rá, nem egy napon kell mindent bepótolni. Ez igaz a szeretetre is, de ha máskor nem oly egyszerű, legalább most tegyünk félre mindent. Gondoljunk csak arra, hogy hány millió olyan ember van ezen az ünnepen, aki magányosan, egyedül, fedél nélkül, fázva, éhesen, ajándék nélkül tölti ezt a napot, a szentestét. Akinek nincs hajléka, hol lehajthatná a fejét, puha, friss ágynemű közé, akinek nincs akire ezen az estén rámosolyogjon, és akire nincs aki(k) visszamosolyogjonak, akinek nem jut bejgli és töltött káposzta, akinek nem jut a tűz melegéből, akinek nem jut ajándék sem. Ugye mi milyen szerencsések vagyunk? Ugye, ugye! Ülünk most a számítógép előtt és a világhálón olvassuk ezeket a sorokat, mert nekünk ez is van. Kicsit elszomorodtunk igaz? De most úgy őszintén! Szentestén eszünkbe jutnak ezek az emberek? Ugye nem mindig, és nem mindenkinek?! Hozzájárultunk mi valaha is ahhoz, hogy legalább ezen a napon ezeknek az embereknek és gondoljunk főleg a gyerekekre, jobb legyen? Csak legalább azzal, hogy a már nekünk "felesleges" ruhát, játékot nekik ajándékozzunk? Hát.......ugye! Gondoljunk ezen az estén egy kicsit rájuk is! És mi törekedjünk arra, hogy ne az legyen most a legfontosabb, hogy a legtutibb bank után nyomozzunk, mert hát a legdrágább és a legtutibb ajándékot valamiből meg kell venni, hogy mi legyünk a legfrankóbb feleségek, férjek, barátok és nagyszülők. Legyen az ajándék jelképes, és tükrözze azt, hogy akinek adjuk, annak egy darabot adtunk magunkból. És adjuk azt ezen az estén, ami a legfontosabb: szívünk minden melegét.

Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek!

/ Wass Albert /

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gyongyvirag.blog.hu/api/trackback/id/tr41781551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása