Hát nem tudom, ma kezdtem dolgozni az ünnepek óta, de ugye az alatt is történt jónéhány "élet kontra én" esemény, de ma valahogy különösen nehezen esett bemenni dolgozni. De folytatnám már megkezdtett pasis sztorimat, aztán jöhetnek az egyéb fajsúlyos dolgok leírása.

Szóval abban maradtunk, hogy péntek este találkozunk és beülünk valahová. Egész héten izgultam, hogy mi lesz pénteken, ahogy közeledett a "nagy nap" egyre parásabb lettem. Olyan furcsa ez az egész. Most szakított vele a "szeretett" barátnő, mégis velem akar lenni? Nem fura ez egy kicsit? De mindezt félre téve, nagyon vártam a péntek estét. Csütörtökön megegyeztünk, hogy valóban áll még a holnap este, aztán eljött a péntek. Már reggel úgymentem be dolgozni, hogy tiszta para voltam, egész nap egyben volt a gyomrom. Egész nap össze sem futottam vele, csütörtökön nem tudtunk számot cserélni, mert hát egy kicsit mindketten bénák voltunk. Na mindegy. Szóval pénteken munkaidő vége előtt futottunk össze, és rákérdezett, hogy nekem hánykor jó. Megállapodtunk, hogy hét után találkozunk, elkérte a számom, hogy majd megcsörget. Nyugtáztam a dolgot. Erika együtt örült velem, drukkolt nekünk. Természetesen mindenről be kellett neki számolnom :-) Nem is tudtam volna magamban tartani. Sokminden köszönhetek neki! Aztán eljött az este!

Elkezdtem készülődni, aztán közeledett a hét óra. Hét óra, nem hív. Negyed nyolc, nem hív. Akkor aztán kezdtem bepánikoltam, hát ez hülyére vett engem! Hogy én mekkora barom vagyok! Teljesen kétségbe estem, aztán olyat tettem, ami nem rám vall. Írtam Erikának sms-t, hogy még nem hívott, most mi van? Mit tegyek? Nyugtatgatott, hogy biztos hív nemsoká, na parázzak. Olyan voltam, mint egy 15 éves, tiszta ciki! Aztán Erikával abban maradtunk, hogy ha nem hív elmegyünk együtt valahová. Aztán, nem bírtam tovább, elkértem Erkától a számát, tudtam hogy neki megvan. Tudom nem volt szép, meg tiszta égő, de már nem bírtam magammal. Írtam neki egy sms-t, hogy áll-e még az este. Rögtön visszahívott, és mondta, hogy hívni akart, hogy közbe jött egy két otthoni dolog, de természetesen találkozni akar velem, de!

De megkérdezte, hogy lenne-e kedvem elmenni hozzá! Mutatna egy pár képet, meg ilyenek..... Anyám! Gondoltam. Nem úgy ismertem meg, hogy csak "felejteni akar" elhívni magához, nem olyan pasinak ismertem meg, aki "boldogít, amíg meg nem" úgyhogy nem tudtam hirtelen mit is mondjak, hebegve-habogva mondtam: rendben. Erikának elmondtam, hogy most hülyeséget csináltam-e, de mondta, hogy nem. Hát elmentem. Elindultam. A gyomrom egyben, zabszem a s..be, úgyhogy nagyon jó! Közben természetesen egy ismerőssel is találkoztam, speciel főnököm, hogy "hova megyek elvisz" mondtam (Isten ments!) nem kösz, mindjárt ott vagyok, alig tudtam lerázni, még ez is kellett! Neki is pont most kellett erre járnia! Megcsörgettem mindjárt ott vagyok, jött is és beengedett. Néztünk képeket, hallgattunk zenét, aztán közölte, hogy még nem volt ideje átöltözni meg ilyenek. Várjak egy kicsit mindjárt elkészül. Elvonult. Majd visszajött "szépítkezett" egy sort, simán öltözködött előttem, mit szintén nagyon furcsáltam és elindultunk, hogy sétálunk aztán beülünk valahová. Pizzázni már nem tudtunk, mert "elütötte" az időt, de hát hogyis mondjam..nagyon jó estét töltöttünk együtt! Soha nem fogom elfelejteni! Vele voltam, és úgy éreztem ő is jól érzi magát velem. Rengeteg mindenről beszéltünk. De az a baj, hogy megint megismertem jobban, és megint egy olyan oldalát, ami nekem nagyon bejön. Nagyon hasonló lelkek vagyunk és egyre inkább megérintette a lelkem. Úgy eltelt az idő, hogy úgy szóltak ránk, zárni szeretnének. Együtt töltöttük a fél éjszakát, és megérte mégha nem is történt semmi igazán. Megkérdezés nélkül hazakísért, és olyan volt, mintha már régóta ismerném. Nehezen váltam el tőle, kicsit tétováztunk mind a ketten, két puszi és, abban maradva, hogy ezt az estét meg kell ismételni.........

Boldog voltam. Annyira mint már ezer éve. Végre láttam, Erikának igaza volt, nem szabad feladnom! Megérte várnom.

Boldog voltam, boldog voltam........

Köszönöm Neked életem egyik legemlékezetesebb péntek estéjét!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.